Mi az a DSZIT?
A DSZIT, vagyis a Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia egy komplex terápiás módszer, amely a részt vevő gyermekeknek izgalmas játéklehetőségeket biztosít. Ezek a játékok lehetőséget adnak az éretlen, illetve egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszerük fejlesztésére saját aktív részvételük és egyéni útjaik révén. Ez nem egy szigorúan szabályozott tréning, hanem sokféle, örömet okozó terápiás hatású játékfolyamat.
Hogyan működik a terápia?
A DSZIT változatos eszköztárral dolgozik: óriáslabdák, guruló hengerek, kötéllétrák, függőhálók, forgó és egyensúlyozó tányérok, deszkák, hinták, valamint rongyok, papírdobozok, kefék és szivacsok. Mindezek az egyensúlyi és tapintásos érzékelés számára nyújtanak ingereket.
A terápia célja egy olyan, mozgásra ösztönző környezet megteremtése, amelyben a nehézségekkel küzdő gyermekek is örömmel vesznek részt intenzív, dinamikus játékban. A „dinamikus” kifejezés utal arra is, hogy a gyermek belső pszichés folyamataival – dinamikájával – együtt szeretnénk őt megérteni és támogatni.
Mikor van szükség DSZIT-re?
Nem minden fejlődési zavar vagy viselkedési nehézség hátterében áll szenzoros feldolgozási zavar, de az alábbi esetekben felmerülhet ez a lehetőség:
- Túlérzékenység tapintásra, mozgásokra, látási ingerekre, hangokra vagy ízekre.
- Ingerkereső viselkedés: a gyermek állandóan keresi az érzékszervi ingereket, például hintázik, nekiütközik tárgyaknak akár fájdalom árán is.
- Mozgáskoordinációs nehézségek: az új mozgások megtanulása, az egyensúlyozás hétköznapi helyzetekben is nehézséget okoz.
- Túl gyors vagy túl lassú reakciók.
- Viselkedés-szabályozási problémák: nehézségek a tervezésben, az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, vagy túlzott frusztráció, agresszív vagy elkeseredett reakciók.
- Alacsony önértékelés: a gyermek kihívást jelentő feladatokat túl nehéznek találja, így lustának, motiválatlannak tűnhet a környezete számára.
Fontos, hogy ezek a nehézségek nem állnak közvetlen kapcsolatban az értelmi képességekkel; a szenzoros feldolgozási zavar megjelenhet a legtehetségesebb gyermekeknél is, de az autisztikus spektrumon is fokozottabban előfordulhat.